Szeretem a csokit. Néha a narancsosat is. De a narancsot csoki nélkül már nem annyira. Pláne nem a combomon, oda csak csokis masszázst tudok elképzelni. Bár félő, hogy néha a pakolást meg kellene kóstolnom. Szóval, mit kerülgetem a forró kását, sajnos a narancsbőr engem is súlyt. Néha azzal vígasztalom magamat, hogy ugyan kinek nincs ilyen manapság! Harminc felett az ember, legalábbis én, már nem nagyon dicsekedhet bomba alakkal. Mondom ezt én, aki még nem is szült három gyereket. Amikor 18 éves voltam és formás, vékony lábaim voltak, nem lehetett a standra kicsalni. Most 31 évesen a hossza még megvan, de széltében már igencsak megasszonyosodott, nem igen vágyom a strandra.

Bújdoklásomat alátámasztja korunkban igencsak sokszor hangoztatott figyelmeztetések, mint, hogy ne napozzunk akármikor, mert bőrrákot kapunk, az érzékeny bőrűek kerüljék a napfényt, és minél magasabb faktorszámú naptejet használjanak. Tehát, érzékeny hófehér bőrömet nem kell mutogatnom a strandon, tavaly is csak a Balaton közepén, egy vitorláson ringatózva fátyolfelhők alatt vetemedtem arra, hogy napfény érjen. Eredménye persze negyed óra alatt súlyos leégés lett, fél év múlva is lehetett látni a hátamon a bikini felső masniját. Önbizalom hiányában nem igen ábrándoztam arról, hogy lesz idő, amikor ebből az állapotból kilábalok. Hiába minden csoda kenceficének, fóliás csavarásnak, az állapotomon semmi sem változtatott. A hangulatomon viszont javított a nasi! Meg a tudat, hogy lám, még Bridget Jones is kifogta az ő Mr. Darcy-ját, az aranyhalat, holott akkora a feneke “mint fél Brazilia”. Jah, hogy keverem a fikciót a valósággal? Kérem, hát nem fiktív az a sok nyakiglábú 20 kilós modell, akiknek a fotókon 10 százalékkal megnyújtják a lábát és photoshoppal? Korrigálják nem létező hiányosságaikat? Milyen egyszerű ezt leírni! Megélni már nem annyira. Utóbbi időben előszeretettel hallgattam barátnőm léleknyugtató szavait:

„Egyél, hogy ne vigyen el az egér!” Vagy: „Round is beautiful!”

Ezért is volt olyan kellemes érzés találkozni Tene Mónikával az Aesthetica-ban. Hogy hogyan is kerültem oda? Voltam olyan szerencsés, hogy a Galmour magazin Women of the Year nyereményjátékán nyertem egy 220. 000 Ft-os Aesthetica ajándékutalványt. Az első sokk az volt, amikor azzal szembesültem, hogy hány nulla van az utalványon! A második sokk, akkor ért, amikor ki kellett gondolnom, hogy mire is használjam fel. Jött a dilemma, hogy valamelyik „híres” celeb melle vagy ajka lesz-e a befutó, mert ugye szépészeti beavatkozásokról leginkább ez jutott az eszembe.

Szóval, eljött a nap, hogy átvegyem a nyereményemet. Igyekeztem jó benyomást kelteni, de ezt meghiúsította az eső, a hajamat ugyanis teljesen eláztatta, vele elmosva maradék önbizalmamat is.
Az Aesthetica egy csodaszép irodaház 2. emeletén található (Capital Square Irodaház, Váci út 76.), nagyon szépen és igényesen kivitelezett.
A recepción csupa kedves és mosolygós fiatal fogadott, majd Tene Mónika át adta az utalványt. Szerencsére nem kellett hivatalos fotón szerepelnem, és az a félelmem is gyorsan elpárolgott, hogy majd olyan képet közölnek rólam: ilyen volt, ilyen lett. Szinte láttam magam, arcomon egy fekete csíkkal, mint régen a Kék Fényben a bűnözőket. Tene Mónika annyira közvetlen volt, hogy minden beképzelt félelmem azonnal elmúlt!

Tene Mónika igazi nő, sugárzik róla a harmónia és a jókedv! Igazi példa, az olyan gyenge önbizalmú egyénnek, mint én. Hamar megbeszéltük, hogy a narancsbőrömet kellene kicsit formába rázni ultrahangos alakformálással. Mónika szemrevételezve a kérdéses területet, majd határozottan kijelentette:
„Igen, ezt pontosan erre találták ki!”

Kicsit kemény volt ezt más szájából hallani, mert amíg lehet, az ember hitegeti magát, hogy nem is olyan vészes a helyzet. Csakhogy az volt. Esetemben már arról a rettegett 3-as számú stádiumról beszéltünk, amikor a dolog már állva is látszik. Mónikával megbeszéltük, hogy egy 16 alkalmas kezelés vár rám,
Minden kezelés első 20 perce egy erőteljes gépi masszázs lesz. Ezt követi majd az ultrahangos tappancsok felhelyezése, a zsírsejtek olvasztása. Ez idő alatt az ember kellemes zsibbasztástól, fülsípoláson át akár enyhe csípéseket is érezhet. Hát, nem hangzott egy leányálomnak, de ha csak fele igaz annak, amit ezzel a kezeléssel el lehet érni, hát állok elébe –gondoltam. Mónika csupán két dolgot kért tőlem: este 6 után már ne egyek, és rengeteg vizet igyak, hogy kiürüljön a felszabadult méreganyag. Ezeket szerencsére könnyű volt betartani, a nagy nyári hőségben, másra sem vágytam, mint vízre.

Az első alkalom kibírható volt. Csak arra tudtam gondolni, hogy :

a.) A szépségért meg kell szenvedni!
b.) Milyen kár, hogy nem 80 évvel korábban születtem, akkor senkit nem zavart a narancsbőr, és a teltkarcsú volt a kor szépsége.
c.) Miért nem a willendorf-i Vénusz az etalon?

Az ötödik alkalommal már nem is éreztem a gépi masszást, sőt, a tízedik alkalommal már nagyobb, erősebb fejre váltottunk. A kezelés egyre inkább jóleső erős masszázs lett, az ultrahangos tappancsok jótékony hatása alatt én olvasgattam a légkondis kezelőszobában, hallgatva a háttérben szóló kellemes dallamokat.

A 2-3 naponta ismétlődő kezeléssorozat igazi felüdülésnek bizonyult, a 10. alkalomtól egyre jobban szomorkodtam, hogy ennek egyszer vége lesz. És az eredmény? Már 5 kezelés után eltűntek azok a párnák, amik a szoknyámon kidudorodtak. A kilencedik kezelésre határozottan laposabb lett a combom hátsó fele, a narancsbőr jóval enyhébb lett, térdtől fölfelé egyre kevésbé látható, és a folyamatnak még nincs vége. A kezelés sorozat centiket faragott le a combomból, újra formásnak látom és nem csak hústömegnek. Ami kicsit lelombozott az az egyik férfi kollegám megjegyzése: bármit is csinálok, hagyjam abba, mert beesik az arcom. Hát, inkább a lábimat dicsérte volna!

Az Aesthetica-ról csak a legjobbakat tudom elmondani, nem hiába fordul olyan sok ember hozzájuk (mint kiderült 3 kolleginám jár ide kezelésre). A váróterem sosem volt tele, mert a kezelések időpontját jó előre le kell egyeztetni, sőt, egy nappal korábban sms-ben kap az ember üzenetet, ami a kezelés időpontjára emlékeztet. A kezelést végző lányok mind nagyon kedvesek, jól el lehet csacsogni velük, munkájukból kifolyólag erős a karjuk (és mind NAGYON vékonyak. :) )

Egy szó, mint száz, ezúton szeretném megköszönni a Glamour magazinnak és az Aesthetica-nak a nyereményt és azt a lehetőséget, hogy ezáltal újra csinos lábúnak érezhetem magam! Igeérem, nem fogom elhanyagolni! És igen, idén megyek a strandra!!!!! Aki bújt, aki nem, de én már nem!!!!